2012. augusztus 25., szombat

Szandy- 5. Show time 3. rész


-Réka zavarhatlak? – kérdezte Eli hangosan a szobámból ugyanis én épp a tusoló alatt álltam.
-Mond! – próbáltam megkeresni a hangom.
-Nem láttad Kevint? Nem találjuk sehol pedig megígérte, hogy ő is bejön velünk az egyetemre.
-Ne…nem láttam. – habogtam – De mikor indulunk?
-Kb 20 perc, szóval még van időd. Fürödj nyugodtan. Én meg megpróbálom elérni Kevint….valahogy. – mondta és hallottam, hogy az ajtóm nagyot csapódik.
Sóhajtottam egy nagyot és ránéztem a mellettem álló keresett személyre, akinek olyan széles volt a vigyora, hogy körbe érte volna a fejét, ha nincs a füle. Mosolya elhalványodott mikor egy kósza kis könnycsepp végig gördült az arcomon. Lassan közelebb hajolt és lepuszilta a könnyem:
-Ez nem víz. Mi a baj? Elmenjek? – kérdezte halkan Kevin.
-Ne nem akarom, csak eszembe jutott pár dolog. - szipogtam.
-Mond el. – lassan közelebb húzott magához, furcsa érzés amikor két testet közé nem szorul némi ruhaanyag. Más egy meztelen testet megölelni, mint egy ruhákba burkolózott testet, így sokkal jobb. Éreztem Kevin heves szív verését, ahogy lassan és megfontoltan emelkedik és süllyed a mellkasa.
-Már lassan 3 hete vagyunk így együtt, azóta voltunk már étteremben, versenyeztünk a többiekkel az udvaron, elmentünk vidámparkba és  minden egyes percben együtt voltunk. Most nem arra gondolok, hogy csak te meg én, hanem, hogy Eli, Krisztáék és mindenki. – hirtelen meg kellet állnom,mert a hangom elcsuklott és a szememet egyre jobban szurkálták az apró kis könnycseppek. Kevin csak állt engem a karjaiban tartva és ringatott, közben a forró víz már szinte perzselte a bőröm, de nem érdekelt, lehunytam a szemem és ráhajtottam a fejem Kevin mellkasára, hogy jobban hallhassam a szívverését. – Csak 1 hetünk maradt, utána ti elmentek és ki tudja mikor láthatlak újra, mikor ölelhetlek és csókolhatlak az ilyen együtt tusolásról ne is beszéljünk. – éreztem ahogy halkan kuncog. Nagy levegőt vett és fejét ráhajtotta az én fejemre, biztos kényelmetlen volt neki, hisz kb a mellkasáig ha felérek, de nem zavarta, csak ringatott tovább és halkan dúdolni kezdett egy lassú dalt. – Ez melyik dal?
-Nem tudom, improvizálok. – suttogta – Tudod én nagyon szeretlek és mindig is szeretni foglak, semmi és legfőképp senki nem fogja megváltoztatni az irántad érzett érzéseim. Ha lesz egy kis időm miután elmegyünk mindig te leszel az első, jövök és megölellek, megcsókollak és azt csináljuk, amit szeretnél. Csak kérlek most ne sírj, nem akarom, hogy pár buta gondolat elrontsa ezt az egészet. Nem mellesleg nem mehetnénk ki a víz alól, kezdek kicsit fázni. – mondta nevetve, bólintottam, elzártam a csapot. Kevin kilépett a tus alól megfogta a kezem és elkezdett az ágy felé vezetni. Ahogy kiléptem gyorsan bezártam a fürdőszoba ajtaját, addig Kevin bezárt a másik ajtót. Elhúztam a függönyt és bemásztam mellé az ágyba.
-Tiszta víz lesz az ágy.- mondtam, közben bebújtam a takaró alá.
-Csőtörés? – kérdezte kis gondolkodás után.
-Az ágyban?
-Vannak ám furcsa véletlenek, de most inkább csukd be a szemed. – mondta és lassan fölém hajolt. Nem szóltam semmit csak engedelmesen lehunytam a szemem. Kevin megpuszilta az egyik majd a másik szemem, majd az orrom hegyét és végül megcsókolt. Lassú, érzéki csók volt, a kezem, mint mindig ösztönösen mozdult, az egyik kezemet végig húztam a gerince mentén, amitől kirázta a hideg. Másik kezemmel beletúrtam a vizes hajába és elkezdtem játszadozni néhány vizes tincsével, Kevin belemosolygott a csókba, de nem hagyta abba. A kezei óvatosan rácsúsztak a derekamra, a hideg kezétől kirázott a hideg és halkan felszisszentem, mire ő kuncogott egyet halkan. Hirtelen félbeszakította a csókot és lejjebb vándorolt a nyakamhoz. Éreztem, hogy kicsit erősebben csókolja a nyakam.
-Nem kell megbélyegezni, mindenki tudja, hogy a tiéd vagyok. – suttogtam, erre Kevin felnézett és villantott felém egy extra szexy féloldalas mosolyt.
-Nem árt az óvatosság. – mondta majd folytatta a nyakam puszilgatását, majd még lejjebb haladva, lenyalta a kulcscsontomnál a hajamból le csordogáló vizet. Ahogy megéreztem a bőrömön a forró nyelvét nem bírtam, hogy ne sóhajtsak egy hatalmasat, ami igazából nyögésre sikeredett. Hallottam,ahogy ismét halkan felkuncog. Egyik kezemet az arcára tettem,mire ő becsukta a szemeit és lágy puszit lehelt a tenyerembe. Kicsit felemeltem a fejem és megpusziltam a nyakát, Kevin egész teste beleremegett. Hirtelen Kevin egyik kezét rátette a combomra és lassan elkezdett simogatni, a testem minden porcikája belbizsergett, majd éreztem, ahogy Kevin elmerül bennem. Lehunyta szemeit és lassan ringatózni kezdtünk. Nem bírtam a gyönyörű arcáról levenni a szemem. Lehajolt hozzám és a fülembe súgta:
-Szeretlek! Nagyon nagyon!
Én pedig magamhoz öleltem és egyre jobban éreztem, hogy a testemben nem soká szétárad a gyönyör édes tüze. Kevin kicsit gyorsított a tempón, de nem volt erős, szelíden és kedvesen ringatott. Egyszer csak éreztem, ahogy a torkom kiszárad, minden egyes izmom megfeszül és szétáramlik bennem a tűz. Nem akartam, hogy a többiek rájöjjenek, hogy mi folyik a szobámban így gyorsan magamhoz húztam Kevint és megcsókoltam, halkan belenyögött a csókba, mire én elmosolyodtam. A csók után rám nézett és szelíden mosolygott.
-Már nem is vagy olyan vizes. – mondta nevetve, oda feküdt mellém és magához húzott.
-Te se. – mondtam és végighúztam az ujjam a mellkasán - A hajam is kicsit száradt és olyan, mint egy szénaboglya.
-Nekem tetszik, szerintem aranyos. – felkönyökölt és összehúzta szemeit – Igen jól gondoltam, mint egy kis kutya. Mostantól hívhatlak Fifinek?
-Csak szeretnéd, mondjuk te se vagy különb Morzsi. – nevettem – Mennyi az idő? – ránéztem a telefonomra és kipattantam az ágyból. – Kevin gyorsan kelj fel, szerintem a többiek már rég elindultak az egyetemre.
-Oké, siessünk. Én akarom Szandinak odaadni a nagy macit. – mondta Kevin és kipattant az ágyból. Gyorsan berohantam a fürdőbe és megpróbáltam kezdeni valamit magammal. Természetesen ahogy gondoltam, Kevin csodálatos módon kiszívta a nyakam, nem is egy helyen. Extra sebességgel kivasaltam a hajam, magamra kaptam a legelső farmert és pólót amit találtam és egy hozzá illő sálat, hogy ne vegyék észre a nyakamon lévő foltokat. Kevin szerencsésebb volt, neki csak egy foltja volt, nem engedett többet és azt is eltudta takarni egy magasabb nyakú pólóval. Meglepetésemre  még mindenki otthon volt. Gyorsan összenéztem Kevinnel, azt hittem le fogunk bukni, mert pont Zita jött felénk.
-Hát ti? Kevin mindenki téged keres. – mondta nagy szemekkel Zita.
-Tényleg, bocsi csak én meg elhagytam a telefonom…nagy ez a ház és Réka segített nekem.
-És meg lett?
-Réka meg lett? – nézett rám Kevin én pedig csak hebegtem-habogtam, majd bólintottam egyet.
-Gyanúsak vagytok nekem. Elveszett telefon mi? – mondta Zita mosolyogva és rám kacsintott. Természetesen rák vörös lettem.
Kiseop szalad fel a lépcsőn, hogy szóljon indulunk. Beültünk a kocsiba, mindenki minket nézett, mire Zita megszólalt:
-Kevin elvesztette a telefonját, de meg lett.
-Már 50-szer hívtalak, azt hittem elmentél a másik házhoz. – mondta Eli.
-Bocsi. Nem volt szándékos. –mondta és rám nézett, mire mind a ketten elvigyorodtunk.
Végre elindult a kocsi és berobogtunk az egyetemre, ahol Hoon már várt minket. Mivel vasárnap volt nem vettek minket körül kamerák így Kriszta nyugodtan ugorhatott szerelme karjaiba. Nem láttam még náluk aranyosabb párt. Hoon gyorsan üdvözölt mindenkit és elmondta, hogy mi hogy lesz. Szandi épp konzultáción van a szak dolgozata miatt, a konzulense Yinho doktorúr volt, ő is tudta, hogy ma meglepjük majd Szandit ezért is hívatta be pont ma. Eli, Xander, Kevin és Dongho elindultak a tortával és szorosan követtük őket. A fiúk vettek neki egy óriási plüss macit, amit teleírtak mindenfélével, Zita, Kriszta és én összedobtuk a pénzünket és vettünk neki egy szép halvány rózsaszín cipőt, amin volt egy fekete masni, Hoon pedig vett egy hozzá illő halvány rózsaszín kis koktél ruhát. Ahogy az ajtóhoz értünk Eli halkan elszámolt háromig és benyitott:
-„BOLDOG SZÜLINAPOT! BOLDOG SZÜLINAPOT! BOLDOG SZÜLINAPOT SZANDI! BOLDOG SZÜLINAPOT!” – énekeltük hangosan, Szandi teljesen meghatódott, gyorsan elmorzsolt pár kicsi könnycseppet és beleugrott a fiúk nyakába.
-Jézusom! De jó, hogy itt vagytok! – szipogta – Tanár úr is tudta?
-Igen, ezért is hívtalak ma be konzultációra. – mosolygott és az asztal fiókból kivett egy kis ékszeres dobozt – Tessék egy kis csekélység. – egy pár aranyos kis muffin alakú fülbevalót kapott – Krisztától tudom, hogy isteni muffint sütsz.  Miért is nem hoztál még a tanárodnak?
-Holnap esküszöm viszek be a kórházba. Köszönöm, nagyon tetszik. – mondta Szandi még mindig szipogva és odajött hozzánk, megölelt minket is – Jaj csajok nem kellet volna. Annyira édesek vagytok.
- Tessék ez a mi ajándékunk, úgy gondoltuk, hogy annyit segítettél mikor mentünk a vacsorára, hogy mi is megajándékozunk egy vacsorával és egy szép pár cipővel. A vacsora ma este nálunk lesz. – mondta Kriszta és a kezébe nyomta az ajándék dobozt. Szandi még egyszer megölelt minket és oda ment Hoonhoz is.
-Hát csajszi, 24 lettél…..te vénasszony. – nevetett hangosan, mire Szandi lágyan rásuhintott a vállára – Az ajándékom passzol a lányok ajándékához remélem tetszik. Isten éltessen. – mondta és megölelte Szandit, aki ismételten sírni kezdett. A fiúk közben halkan elkezdték énekelni az egyik számukat. Szandi leült a székre és mosolyogva végig hallgatta a fiúkat közben folyamatosan folytak a könnyei, a szám végén Kevin kilépett középről és odament Szandihoz:
-Ez a maci és ez a dal a mi ajándékunk, fogadd sok szeretettel és köszönjünk, hogy így a szívedbe zártál minket. A macira mindenki írt neked egy kis üzenetet. – átadta a macit és megölelte a most már hangosan zokogó lányt. Szandi felállt és sorba megölelt mindenkit, szegény Dongho is elsírta magát és a mindig erős Soohyun is megkönnyezte az eseményt.
-Köszönöm nektek, hogy ilyen széppé tettétek a szülinapom, bevallom a szakdolgozta írás miatt teljesen kiment a fejemből a saját szülinapom. Lányok ti akár az én drága hugocskáim lennétek ezalatt a kis idő alatt sikerült titeket nagyon megszeretnem és örülök, hogy megismertelek titeket. U- kiss, mikor a kórházban találkoztunk nem hittem, hogy ilyen jó barátok leszünk, van köztettek bátyáim és öcsikéim is, nem tudom, hogy gond e ha mindenkit már szinte testvéremnek tekintek, de tényleg nagyon megszerettelek titeket is. Remélem sokáig fog tartani a barátságunk. – megcsuklott a hangja és Hoonra nézett, aki szintén küszködve a könnyeivel nézte Szandit – Te vagy a legjobb barátom, nem kívánhat az ember magának jobb lelki társat, mint te, már régóta ismerjük egymást és remélem még sokáig is fogjuk és nagyon szeretlek és persze mindenkit, aki itt van. És még egyszer köszönöm. Családi nagy ölelés, mert mindjárt belefulladok a könnyeimbe. – nevetett és mindenki oda ment Szandihoz és megöleltük őt.
Miután megettük a tortát elindultunk a házunk felé, amit már előző este feldíszítettünk. Útközbe kiderült, hogy legközelebb karaokizni fogunk menni, ahova Szandi és Hoon is meg van hívva.
A vacsi istenien sikerült, Kevin, Eli, Kibum és Zita főztek, közben mi az udvaron táncoltunk és jól éreztük magunkat. A vacsorát a kertben lévő kis padoknál ettük meg, desszertnek volt még egy torta, amivel sikerült Szandit teljesen összekennünk és azzal szórakoztunk, hogy ki kit tud össze kenni, szegény Donghora támadt mindenki, de azért Eli is kapott egy nagyobb adagot.

¤¤¤

-1! 2! 3! – mondtam suttogva, majd rákezdett Eli.
- Ni nuneul bomyeon nan Trouble Maker.
- Ni gyeote seomyeon nan Trouble Maker. – folytattam teli torokból közben figyeltem a körülöttünk táncoló embereket. Még a vihar sem szabhatott nekünk határt abban, hogy eljöjjünk karaokizni, pluszba még meghívtuk Hoon-t és Szandit is. Először kicsit feszélyezve éreztem magam, hogy szinte az egész világ hallani fog engem énekelni, de amint meghallottam Eli borzasztó hangját, ahogy üvölti a Trouble Maker-t minden kételyem elszállt és boldogan énekeltem tovább. Feladatba kaptuk, hogy mindenkinek énekelnie kell egy duettet, a fiúknak adniuk kell egy szerenádot illetve ezt viszonozva nekünk is énekelni kellett. Rövid idő alatt a szám végére értünk és átadtuk a helyünket Szandinak és Hoonnak. A fiúról tudtam, hogy jó hangja van, de kíváncsi voltam, hogy Szandi hogyan is énekel. Síri csend volt izgalommal kortyolgattam a koktélom majd hangosan elkezdtünk nevetni mikor meghallattuk az általuk választott számot:
- Bo Peep Bo Peep Bo Peep Bo Peep! – énekelte Szandi és mellette Hoon precíz kar mozdulatokkal utánozta a klipben táncoló lányokat, majd átvette a szót és Szandi táncolt.
- Bo Peep Bo Peep Bo Peep oh! – már nem bírtunk magunkkal így mindenki felállt és táncoltunk. Hirtelen olyan nagyot dörgött az ég, hogy egy pillanatra megálltam, de Eli megsimogatta a hátam és nyugtatás képen rám mosolygott én pedig kicsit hozzá bújtam és folytattuk tovább a bulit. Mikor Hoon-ék befejezték a fiúk leültettek minket és elsötétült a szoba. Fogalmunk sem volt, hogy mi fog következni. Találgattunk, hogy vajon melyik számot választották. Egyszer csak Kevin halkan elkezdett valamit motyogni, erősen kellett odafigyelni és mikor végre megértettem mit énekelnek Zitával majdnem leestünk a kanapéról. A fiúk felálltak mi pedig hangosan tapsoltunk nekik, a refrént pedig énekeltük velük:
- Listen to my heartbeat!- üvöltöttük egyszerre hangosan. Mivel már megittam 3-nál több koktélt is úgy éreztem erősen feszül a hólyagom ezért karon ragadtam Krisztát és kihúztam magammal.
-Annyira jó ez a buli. – mondtam a lány WC-be érve, szerencsére csak férfi kamerásaink voltak így oda nem jöhettek be.
-Tényleg nagyon jó, de furcsa módon te tegnap óta még lököttebb vagy, mint szoktál. Történt valami?- kérdezte Kriszta mire én teljes egészemben elvörösödtem.
-Talán. – válaszoltam halkan.
-Talán? Réka mi van? – szólt rám hangosan Kriszta, mire én a szájára tettem a kezem.
-Hát….igaz, hogy megígértem, de egyszerűen nem bírom magamban tartani valakinek el kell mesélnem. De meg kell ígérned, hogy senkinek sem mondod el….még Zitának sem. – még mindig befogtam a száját így csak bólintott egyet. Nagy levegőt vettem és csak kiböktem – Lefeküdtem Kevinnel. – hadartam, erre Kriszta szemei hatalmasra kerekedtek és lehúzta a szájáról a kezem.
-Ez most komoly? Azzal a Kevinnel? Aki ott benn táncol és hangosan énekeli a 2PM egyik dalát? – nem bírtam megszólalni csak bólintottam – Te jó ég Réka! Tudom, hogy a kedvenced, én is imádom Xander t, de akkor sem fekszem vele. Értsd meg ezt nem lehet, nem helyes. Ez az utolsó hetünk velük, ezután ők el mennek és kitudja mikor látjuk őket legközelebb. – ahogy hozzám beszélt nem is akartam felfogni amit mond, hirtelen könnyek szöktek a szemembe, Kriszta tudta mit kell csinálnia, nem szólt egy szót sem csak magához ölelt én pedig halkan sírtam. – Jaj te lány, nem meg mondtam, hogy egy sztárba ne legyél szerelmes.
-Nem tehetek róla. – szipogtam és próbáltam helyre állítani a szétfolyt sminkemet. – Már amikor megláttam belé szerettem, ott az iroda előtt, amikor elestem. Azt mondta ő is szeret.
-Én elhiszem és azt is, hogy Kevin is szeret, de mi lesz ha ezt a rajongók megtudják vagy ha a többiek megtudják?! Figyelj csak, próbálj kicsit ésszel gondolkozni, de csak miután elmentek ezt az egy hetet élvezd ki velük és töltsetek annyi időt kettesben kamerák nélkül, amennyit tudtok. – mondta Kriszta és mikor kész lettem rám mosolygott és visszamentünk a többiekhez. Mikor beértünk Zita és Szandi teli torokból énekeltek valami mulatóshoz hasonló koreai számot, közben Kiseop és Dongho körbe táncolták őket a többiek pedig csak feküdtek a nevetéstől. Ahogy Kibum meglátott kezünkbe nyomta a mikrofont és kijelentette, hogy most a mi szerenádunk jön. Áldottam az istent, hogy a körülöttem lévő lányoknak, ha egy fokkal is, de jobb hangjuk volt, bár nem nagyon érdekelt. Mi a Miss A legújabb számát választottuk, aminek a refrénje nagyon tetszett. A fiúk hangosan fütyültek és tapsoltak nekünk, majd mikor jött a refrén párjaink odajöttek, Kevin, Dongho és Soohyun pedig körbe vették Szandit és táncoltunk.
- You touch my heart baby! – üvöltötte bele a mikrofonba Eli és megforgatott, már annyira nevettem, hogy fájt a hasam, de nem csak én voltam ezzel
Zita és Kiseop erősen próbáltak tangózni, de nem nagyon ment nekik, Xander pedig megfogta Kriszta derekát és hátra döntötte, Xander szájból már csak egy rózsa hiányzott. Egyszer csak teljesen sötét lett és néma csend, majd egy hatalmas dörgést hallottunk. Se szó se beszéd Eli karjaiba ugrottam félelmemben, aki hangosan felnevetett.
-Nyugi Réka, csak áram szünet van. – suttogta Eli.
-Épp elég az. – mondta Szandi remegő hangon és láttam, hogy odabújt Kevinhez. Nem voltam féltékeny, mert tudtam milyen viszony van kettejük között, amikor ott vagyunk Szandinál vagy ő van nálunk Kevinnel olyanok, mint a jó testvérek. Néha szurkálják egymást néha pedig, alig lehet őket szétválasztani, a napokban megjelent róluk egy cikk is, hogy lehet, hogy együtt vannak, mert közösen mentek bevásárolni, csak éppen az nem szerepelt a cikkben és nem látszott a képen, hogy közvetlen mögötte ott vagyunk Eli-val és erősen veszekszünk a zabpelyhen. Nem telt el 5 perc a bár vezetője megjelent pár zseblámpával és röpke 10 perces bocsánatkérés után kiment. Hoon kapott Főnöktől egy SMS-t, hogy az egész városban áramszünet van és be kéne mennünk a kávézóba, nehogy valami kár keletkezzen. Gyorsan mindenki fogta a kis cókmókját és egy kisebb vita után eldöntöttük, hogy ki melyik kocsiban fog utazni. Zita minden áron a saját kis csapatával akart menni és én is jobban örültem volna ha Kevinnel utazhatok, így megállapodtunk, hogy Zitáék a U-kiss autóval mennek, Hoon, Eli, Kevin és én pedig Szandi kocsijával. Örültem, hogy egy kis ideig kamera mentesen utazhatunk.
-Köszi, srácok, hogy meghívtatok,nagyon jól éreztem magam. – mondta Szandi megtörve a már 10 perce uralkodó csendet. Nem sok mindent fogtam fel az eseményekből, mert ahogy beszálltam a kocsiba rám tört az iszonyatos fáradtság. Rádőltem Kevin vállára és ha nem is mély álomba, de egy kicsit elbóbiskoltam.
-Semmiség, ti is a csapathoz tartoztok. – mondta Eli.
-Ühüm. - dünnyögtem
-Lefordítom: Igen! – mondta Kevin kuncogva – Réka se fog ma nektek már sokat segíteni. – miközben beszélt végig simította az arcomon a kezét és hosszú ujjaival hátrasimította a hajam.
-Nem gond, szerintem igazából csak nekem kellett volna mennem. – mondta Hoon. Mikor beértünk Főnök már nem volt ott így nyugodtan megihattunk egy sört. Beültünk mindannyian a legnagyobb boxba és beszélgettünk, nevettünk. Eli minden 10 percben elsütött egy viccet, amin mindenki szétcsúszott. A fiúk kifaggattak minket a szakdolgozatainkról. Fura érzés volt egyedül ott lenni az étteremben, persze pozitívan fura. Áram még mindig nem volt így csak pár gyertya láng adott nekünk némi fényt, a zenéről gondoskodtak a fiúk,szerencsére Hoonnál volt a gitárja így még gitár kíséret volt. Gondolom ha nem lettek volna kamerák talán megkérem Kevint, hogy valljuk be, hogy mi van köztünk, habár szerintem a barátaink már sejtettek valamit. Ahogy ott ültem Kevin és Eli között valami melegség járt át, már majdnem olyan érzés volt, mintha egy nagy családi összejövetel lett volna. A fiúk nagyban énekeltek mikor  megszólalt az ajtó feletti kis csengő, ami azt jelezte, hogy valaki bejött.
-Majd én megyek. – mondta Szandi felállt és elindult, aztán csak egy hangos pohár csattanást hallottunk. Mindenki gyorsan oda szaladt az ajtóhoz megnézni, hogy mi történhetett. Az ajtóban egy magas rövid hajú fiú állt, Szandi pedig csak állt előtte, mint egy darab fa. A fiú megmozdult, mire Szandi automatikusan hátrált egyet – Mit keresel itt? – kérdezte rekedt hangon.

-Vissza jöttem. – mondta a fiú és megpróbálta megfogni Szandi kezét, aki erre oda rohant a boxhoz felvette a táskáját és kirohant. A fiú egy pillanatra megfogta a karját, de Szandi kihúzta a kezét és kilépett, az ablakból láttam,hogy össze csuklik és oda rohantam Hoonhoz, hogy menjen ki és nézze meg mi van vele. Hoon azonnal rohant is ki, majd utána ment Kriszta, Kevin és Soohyun. Én nem tudtam utánuk menni ugyanis az épp ütésre készülő Eli kezét fogtam le, Zita pedig Kibumot próbálta lefogni.
-Eli ne rendezz jelenetet. – suttogtam neki.
-Ki vagy te? – kérdezte ingerülten a kis bika.
-A nevem Jaeseop….Kim Jaeseop, de mindneki AJ-nek hív. –mutatkozott be.
-Én max kreténnek foglak hívni.
-Eli, ne legyél bunkó. – szóltam rá kicsit emeltebb hangon, erre Eli fogta magát és kiment a többiekhez, út közben nem kicsit ment neki AJ-nek, aki majdnem elesett.
-Hogy tudtál ilyen hatást gyakorolni Szandira? – kérdezte Kiseop kicsit ingerültebb hangon.
-Hosszú történet és úgy gondolom közötök sincs hozzá. – mondta AJ flegmán.
-Na álljon meg a menet, attól, mert te még nem ismersz minket és nem tudod, hogy milyen kapcsolatban vagyunk egymással, nem kell így válaszolni. – mondta Zita Kibum mögül. Én csak álltam és figyeltem hátha történik valami. Nagy bambulásomat Kevin zavarta meg, bekopogott az ablakon jelezvén, hogy menjünk ki. Zita, Kibum, Kiseop és én gyorsan összeszedtük a táskákat, összeraktuk a gitárt és az üveget elvittük a helyére. Ahogy kiértünk a Szandi kocsija már ott állt a kávézó előtt. Eli ült a volánnál, mellette Kevin, hátul Kriszta és Hoon próbálta a Soohyun karjában zokogó lányt megnyugtatni. A többiek a másik kocsiban vártak minket, Xander kérésére a kamerások is elmentek és meg kértük, hogy ezt ne adják le a következő adásba. AJ megkérdezte, hogy velünk jöhet e, Zita azonnal rávágta, hogy nem, de úgy gondoltam mindenki megérdemel még egy esélyt és arrébb húzódtam. Xander és Dongho egyszerre szisszentek fel, Zita bele boxolt egyet a vállamba, Kiseop pedig nagyon csúnyán nézett rám, hál istennek Kibum-ot a volánnál már nem láttam. Egyből Szandiék lakásához vettük az irányt. Mire odaértünk Szandi elaludt, a sírás is igen kikészíti és lefárasztja az embert. Soohyun felvitte és lefektette, páran ott maradtak náluk, páran pedig elindultunk haza. Dongho, Soohyun, Eli és AJ ott maradtak,bár Hoon nem örült AJ-nek, Kriszta is maradt, mert látta, hogy szerelmének szüksége van rá. Kevin is maradni akart, de megkértem, hogy jöjjön velem haza. Már fél 3 is elmúlt mire haza estünk, Zita és a többiek gyorsan letusoltak és mentek egyből aludni. Nekem pedig szükségem volt egy forró fürdőre, ezért  lent a nagy kádba engedtem magamnak egy teli kád forró vizet. Mikor beszálltam halk kopogást hallottam.
-Tessék! – szóltam ki, mert tudtam, hogy ki is lehetett.
-Nem baj ha bejövök? – kérdezte Kevin halkan. Bólintottam, bejött és leült a kád szélére.
-Nem jössz be?
-Nem baj? – kérdezte halkan, közben eljátszadozott egy kis habbal, ami a kád szélén ringatózott. Ránéztem és mosolyogtam. Gyorsan levette a ruháit bemászott, miután beült magához húzott és hátulról átkarolt. Nem szóltunk semmit csak elnyúltunk a kádba és csendben feküdtünk. Kis idő múlva halkan dúdolni kezdett egy lassú és gyönyörű dallamot.
-Nem akartam, hogy így történjen. Én tudtam, hogy ki volt ő. Mikor Szandinál voltunk elmesélte.
-Senki nem akarta, hogy ez történjen. Amúgy ki volt ez a fiú?
-Szandi exe, aki csak úgy egyiknap otthagyta és elutazott Angliába tanulni, csak üzenetet hagyott neki.
-Gonosz. Kérdezhetek valamit?
-Kérdez.
-Mi lesz velünk ha vége a műsornak? – ahogy meghallottam a kérdést a torkom összeszorult és hirtelen semmit nem tudtam mondani.
-Nem tudom. – mondtam és lezártnak tekintettük ezt a beszélgetést.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése